A döntési folyamat Herbert Simon felfogásában:
1. Döntési helyzet felismerése:
A cél és a DH fogalma elválaszthatatlan, 4 felismerési csoportot különböztetnek meg:
- Kényszerítő nyilvánosság ← implicit (rejtett) döntés
- Figyelmeztető rendszerek használata besorolás a probléma jellegétől függ
- Külső problémajelző rendszerek használata besorolás a probléma jellegétől függ
- Problémakutatási tevékenység ← explicit(nyílt) döntés
A DH-nak nem célszerű megvárni, amíg a döntési kényszer elő áll, hanem elébe kell mennie a döntésnek, azonosítania kell azokat a feltételeket, amelyek esetén új döntésre van szükség; az ellenőrzéssel állandóan figyelnie kell az általa irányított rendszer és környezet változásait, hogy mikor állnak elő az új döntés igényét kiváló feltételek.
2. Helyzet felmérés és információ gyűjtés:
- Programozott döntéseknél: megnézzük fennállnak-e továbbra is azok a feltételek, amelyek mellett a döntés programozott voltát eldöntöttük.
- Nem programozott döntéseknél: a cél a döntés tárgyára illetve a környezetre vonatkozó információk összegyűjtése és meghatározni meddig terjed az éppen adott probléma hatásköre.
- Ebben a szakaszban:
- információgyűjtés ← struktúrálatlanul
- információk elsődleges csoportosítása
E szakasz időigénye önmagában is kérdés.
Információ:
- primer (be kell szerezni)
- szekunder (már adott)
A rendszerre vonatkozó információ:
- külső hatások
- erőforrások
- vezetési
- cél
- felépítés, ≤ szervezet
3. Helyzet elemzése
Nem választható el egyértelműen a helyzetfelmérés fázisától
A szakasz során:
- "helyére kell kerülnie" valamennyi információnak a hasznosság alapján
- tények, adatok közötti összefüggések felismerése adott döntési probléma szempontjából
Ez a szakasz végeredményben azonosítható pontosan a döntési szituáció.
Adatok rendszerezése, feldolgozása: pl. statisztikai mutatók.
4. Célkitűzés, kritérium ( értékmérő) meghatározása:
- az általános célt az adott döntési szituáció ismeretében konkretizálni kell, hogy döntési kritériumot adhassunk a célhoz;
- vagy részcélokat kell konkretizálni, célstruktúrát felismerni;
- optimális - kielégítő döntés.
5. Cselekvési alternatívák kidolgozása és értékelése:
A döntéshozótól függ.
Meg kell vizsgálni:
- milyen módon érhető el a már meghatározott cél → alternatívák kidolgozása ← alternatívák: számszerűsíthető / nem számszerűsíthető
- az alternatívákat a döntési kritérium segítségével összehasonlítjuk a cél elérésének hatékonysága szempontjából.
Döntő szerepet játszik a modellezés, mert ezzel valósítható meg az alternatívák értékelése.
Itt már látszik az optimális döntés.
6. Döntés:
(folyt. köv.)