Döntés általánosan. Mi a döntés?
"Melyik úton járjak?" problémája a cselekvések közötti választásban.
- A vezetői munkától elválaszthatatlan fogalom, de nem kizárólag vállalat vezetői tevékenység.
- A vezetés alapvető eleme
- A vezetési, irányítási folyamatok kiemelkedően fontos funkciója, középpontja a döntéshozatal.
- Alapvető elem.
- A döntéshozatal a vezetés, irányítás egyik tartalmi eleme, legösszetettebb, legnagyobb körültekintést és felkészülést igénylő feladat.
- Az emberi élet, az emberi cselekvés általános problémája is. Pl. Melyik iskolába járjak?, Hol töltsük a szabadságunkat?, Milyen foglalkozást válasszunk?, Hol dolgozzunk?, Kivel kössünk házasságot? ... stb.
- Nagyobb horderejű döntések.Nem gyakori, de annál fontosabb döntések.
- Kisebb horderejű döntések, amelyeket gyakrabban kell megoldanunk.
- Különböző cselekvési módok közötti választás.
- Egyidős az emberiséggel.
A választás = döntés tudományos vetülete először a társadalomtudományokban jelent meg.
Pl.
- a kísérleti pszichológia az egyéni és csoportos döntéseket vizsgálja a kísérleteiben
- a pszichiátria (orvosi pszichológia) a normális és az abnormális személyek döntéseit vizsgálja és elemzi,
- a szociológia nagyobb csoportok, szervezetek, intézmények döntéseit elemzi, hangsúlyozva a kulturális befolyás, a hagyományok, illetve a társadalmi helyzet szerepét.
A döntés, mindegyik tudományterület központi problémája.
A mindennapi életünk elválaszthatatlan része.
Számos döntéselmélet született.
A döntések túlnyomó része nem tudatos (=rutinszerű) döntések, melyek beépült automatizmusok, reflexek működésbe lépéséből következnek; nem tartozik hozzájuk tudatos döntés-előkészítési folyamat. Ezt egy hosszú tanulási folyamat helyettesíti.
Az ilyen típusú döntések arra késztetik a döntéshozót (DH), hogy a döntés előtt alaposabban elgondolkodjék.
A döntés fogalmának többféle meghatározása van, mivel különböző aspektusokból közelíthető meg, ezért többféleképpen definiálják.
Részletek a tovább >>
Jelenleg műszaki - gazdasági döntésekkel foglalkozunk:
Ezen belül kvantitatív döntésekkel.
Kvantitatív döntések általános jellemzői:
- a matematikai módszerek és a matematikai formanyelvek előtérbe helyezése;
- a praxeológiai elv, vagy a racionális cselekvések elvének érvényre juttatása.
A döntés fogalma, típusa, jellege:
A döntés fogalma:
Definíciószerű, lényegi jellemzése (Kindler - definíció):
|
A döntés célirányos emberi választás adott környezetben, adott feltételek mellett, adott körülmények között, adott cselekvési változatok között, ahol a cselekvési változatok a döntési folyamatot megelőzőleg, mint cselekvési lehetőségek annak feltárva. |
A döntés matematikai leírása (modell)
Exponenciális függvénnyel ma már le lehet írni.
Döntések sorozata/Dömping.
Döntéshozatal legáltalánosabb definíciója
|
Olyan választási folyamat, amely különböző cselekvéi lehetőségekre (beleértve a nem cselekvést is) terjed ki, eredménye a döntés, vagyis valamilyen cselekvési lehetőség melletti elhatározás. |
Döntéshozatal lényege:
Annak a meghatározása, hogy kell-e valamit tenni, és mit kell tenni, mikor és milyen sorrendben.
Döntéshozatal jellege:
Objektíve meghatározott: a valósaág behatárolja, determinálja lehetséges cselekvéseinket.
DÖNTÉS:
- aktus
- folyamat.
Döntést jellemző jegyek/ döntés elemei:
- alapvető (központi) elem:
döntés <-- --> választás
Nem kerülhető meg, mert a nem döntés is döntés, azaz választás; a nem cselekvés gazdasági szempontból csak elvi jelentőségű;
a "nem döntés is döntés"
mindig van következménye
Ahhoz, hogy választásról lehessen beszélni, alternatívákra van szükség;
A választás emberi, az embertől elválaszthatatlan. Az ember a döntéshozó , aki lehet egy személy is az adott szervezettől függően.
b. döntéshozók száma:
- egyszemélyes
- többszemélyes döntés, azaz csoportos (bizottságok, teamek,...)
A csoportok 5-20 főig terjednek Ma ezek kerülnek előtérbe.
Kindler meghatározása szerint:
"A választást végző egységet embernek, vagy emberekből álló egységnek - szervezetnek - tekintjük, és a továbbiakban döntéshozónak (DH) nevezzük."
c. alternatívák: (vagy cselekvési változatok)
választani csak akkor lehet, ha minimum két lehetséges megoldás(A, B) vagy cselekvési változat létezik.
d. cél, kritériumok:
A DH-nak célja van; a választásokat a cél(ok) elérése érdekében hajtja végre; a cél létezése azonban nem elegendő, szükség van olyan szabályra, amely a cél szempontjából értékeli az alternatívákat, melyet döntési kritériumnak nevezünk.
Alkalmazott döntési kritérium: a kitűzött cél felé mutató szabály-, vagy feltételrendszer, amely alapján dönteni kell.. DH a célhoz leginkább illeszkedő dolgot választja. Ennek érdekében ki kell alakítani egy preferencia sorrendet és össze kell tudni hasonlítani a cselekvési változatokat.
e. környezet:
A változatok/alternatívák és a célok egyaránt csak a környezettel való kölcsönhatásban értelmezhetők, ahol környezeten azokat a feltételeket értjük, amelyek mellett a döntéshozatal történik, s amelyek mind a célra, mind a változatokra jelentős befolyással lehetnek.
Adott környezeti feltételek vagy külső feltételek,amelyek mint korlátozó feltételként jelennek meg. Pl. anyagi eszközök, adott technológia, vannak bizonyos korlátozó feltételek, amelyek figyelembe kell venni.
f. folyamat:
a döntés egy folyamat része; a döntési folyamat bizonyos értelemben passzív és aktív szakaszát határolják el.
A döntést megelőző passzív szakaszban a döntési helyzetnek és a cselekvési lehetőségeknek a feltárása és értékelése folyik, a döntéssel pedig aktivizáljuk ezeket a lehetőségeket. A döntés tehát egyszerre aktus és folyamat.
A döntés nem egy egyszeri választás.
A döntés egy folyamat, melynek része a döntés meghozatala.
A döntési folyamat passzív szakasza:
- döntés előkészítés
- döntés
Ebben a szakaszban folyik az információ gyűjtés, változatok kidolgozása.
A döntési folyamat aktív szakasza:
- végrehajtás
- ellenőrzés.
A folyamat legnehezebb része.
Döntések típusai, csoportosítása:
A típusba sorolás nézőpont kérdése. például aszerint, hogy milyen szempontból érdekli a DH-t a döntés fogalma.
- Herbert Simon: a döntéselméletet egy más alapra helyezte.
Kevés az a terület, ahol optimalizálni lehet. Inkább a kielégítő döntések lépnek előtérbe.
Szerinte a döntések két nagy csoportba oszthatók:
Programozott döntések(PR): ismétlődő, rutinszerű feladatok esetén, jól strukturált helyzetekben/esetekben lehet alkalmazni. Jól leírható.
3 kritériumot ad meg amelyek egyidejű teljesülése esetén egy probléma jól strukturáltnak tekinthető:
1.) a döntési probléma legyen numerikusan leírható
2.) az elérendő cél vagy célok legyenek megfogalmazhatók egy pontosan definiált célfüggvényben.
3.) álljanak rendelkezésre olyan algoritmusok, amelyek képesek a probléma megoldására és annak numerikus kifejezésére.
Pl. adott kapacitás és gépidők alapján termék db-szám meghatározása.
a háztartási döntések legnagyobb része ilyen típusú döntés;
egy vállalatnál a termelési program összeállítása
- számokkal leírható
- a cél(ok) célfüggvényben leírhatók, megfogalmazhatók
- létezik megoldási algoritmus
pl. lineáris programozás
Nézzünk egy vállalatot, ahol 3 erőforrással, az üzemben 2 terméket állítanak elő:
|
Üzem Termék |
Kapacitás |
|||
|
I. |
II. |
|||
|
Erőforrás |
A |
1 ó |
2 ó |
1000 nó |
|
B |
0 ó |
2 ó |
2500 nó |
|
|
C |
2 ó |
1 ó |
3000 nó |
|
|
Ára |
100Ft/db |
150Ft/db |
||
Technológia megmutatja, hogy egyes termék előállítása mennyi időt vesz igénybe.
nó = normaóra
Program hatékonyságának mérése:
- árbevétellel
- fedezettel
- nyereséggel
x1 db az I.- ből kell előállítani
x2 db a II. - ből kell előállítani
Kérdés: Mennyit kell I. bő. Mennyit kell II.- ből?
Numerikusan:
x1 ≥ 0
x2≥ 0
Az erőforrás befolyásolja a termék darabszámot.
Ezért pl.
"A" - nál x1+x2 ≤ 1000
"B" - nél 2*x2 ≤ 2500
"C" - nél 2*x1 + x2 ≤ 3000,
mely egy lineáris egyenlőtlenség rendszer, melynek végtelen sok megoldása lehet. ∀ egyes megoldása egy program lehet.
Célfüggvény: itt az árbevétel maximalizálása lehet!
100* x1 + 250*x2 = z
egyenletnek kell a maximumát meghatározni!
Megoldási módszerek: ez így már egy lineáris programozási feladat.
Legismertebb módszer: a szimplex módszer.
Ezt gépesíteni lehet.
Nem programozott döntések(N.PR): nem jól leírható környezetben hozott döntés; a fenti 3 kritérium nem teljesül; rosszul strukturált problémák, nem rutin, nem ismétlődő; sok információ kell.
Például:
- gépkocsi-, lakás vásárlás, beruházás;
- vállalat alapítás; beruházásban/-ról hozott döntés
- döntés újszerű esetekben
- számokkal, célfüggvényekkel nem leírható esetekben.
Mivel minimum két szituáció között/közül kell dönteni, ez a számegyenesen a következőképpen néz ki:
PR •-----♦-------------------------------------------•N.PR
- alapvető
- szokásos
Vezetői piramis a vezetéselmélet szerint:
N.PR - nek egyre nagyobb hangsúlyt kell kapnia;
s növekednie kell az explicit döntések részarányának.
2. Forrester:
explicit (nyílt): pl a piackutatás területe ilyennek minősülhet
- világosan kimondott döntés, mely elébe megy a döntési folyamatnak
- hatékony, mivel a döntés meghozatalára van idő
- kényszer nélküli döntés
- a DH-k szándékától függ a döntés; Dönt, mert lehet! Nem áll elő egy döntési kényszer
implicit (rejtett): pl. termékkel szembeni minőségi kifogás ilyen
- burkoltan kimondott döntés, melyet az adott rendszer állapota kényszerített ki.
Pl. adott anyag utánrendelésének döntési ideje
- a rendszer kényszeríti ki a döntést; Dönt, mert dönteni kell!
Pl. termékkel kapcsolatban minőségi kifogás merült fel, akkor ez ilyen.
Az a döntés, amely nem kényszerből történik, hatékonyabb lehet!
Példák:
- készletgazdálkodás szabályozási formája;
nagyobb értékű készleteknél meghatározzanak egy készletnormát
min. és / vagy max készletnormát határoznak meg.
Készletezett anyag maximuma beszerzésre történik, ami egyszer eléri a minimum szintet.
3. Kornai János:
inter (belső) döntés:
- szabályozási szféra a saját szabályozási szférájára hozza meg a döntést
Ezt másként v e z é r l é s nek hívjuk.
A vállalaton belül alrendszerek vannak:
pl a termelési struktúra meghatározza a mennyiséget.
- alapvető
- szokványos: egyszerű lépésekből áll;
pl az ember életében előforduló döntés;
v. kisebb módosítás a technológiában
Kornai szerint a gazdaság felépítése dualisztikus.
Kettősség jellemzi. Meg lehet találni a reál szférát, amely mellett van egy szabályozási szféra.
Reál szféra: ahol a tényleges anyagi, műszaki folyamatok zajlanak le: pl termelés, raktározás, anyagmozgatás, szállítás
Szabályozási szféra: szellemi, irányítási folyamat ( információ gyűjtés, feldolgozás, irányítás) a reál folyamatra irányul.
Teljesen szétválasztani nem lehet e két szférát.
Gyáregység, üzem: reál szféra szintre.
Csop., oszt., főoszt.: szabályozási szféra szintre.
extern (külső) döntés:
- a szabályozási szféra egy másik rendszer szabályozási szférájára vonatkozóan hoz döntéseket.
Ezt másként u t a s í t á s nak, d i r e k t í v á nak nevezzük.
pl. minisztérium → vállalat (a minisztérium hoz döntést olyan kérdésben, ami a vállalatra vonatkozik,)
4. döntés tárgyát képező objektum szerint:
- első szint: - a rendszer kialakítására, érdemi megváltoztatására irányul. pl. vállalat alapítása
- második szint: - működési és magatartási szabályokra vonatkozó döntések. pl belső érdekeltségi rendszer
- harmadik szint: - operatív döntések. pl. termelésre vonatkozó döntések
5. információ ellátottsága szerint:
5 eset van:
- determinisztikus eset: legtöbb információval rendelkezik (esetleg a döntés meghozatalához szükséges összes információval rendelkezik); a DH mindent tud és ismer, vagyis ismeri a kimenetet a jövőbeli képet.
- ismert (v. objektív v. matematikai statisztikai úton) valószínűségek esete: kevesebb információ áll rendelkezésre, s a véletlen is befolyásol, de ismert szabályszerűség szerint (információból számolható); az információ kevesebb és a DH választ, de hogy ezek kimenetele mi lesz, a véletlen határozza meg. Ennek a véletlennek a törvényszerűségeit megismerhetjük Pl. eloszlásfgv. - t kiszámíthatjuk v.kísérlet alapján megtudhatjuk.
- szubjektív valószínűség esete: egyéni becsült véletlenszerűség (információból becsülhető); a valószínűség attól függ, hogy a DH mennyire bízik az esemény bekövetkeztében.
- "játék" a természettel:
semmit nem ismerünk, nincs információ; teljes homály; Csak azt tudjuk, hogy a DH
választhat, a kimenetel a véletlenen múlik, de azt nem tudjuk valószínűségi alapon megjósolni.
- értelmes ellenfél, játékelmélet: döntést az ellenfél befolyásolja pl. konkurencia (nincs információ → a véletlen működését n
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.